2012-es napló fedőlap

Bogi, kérlek tedd be a többi közé! Köszönöm! :)

És ma délelőtt végre elkészültem a napló borítómmal, ugyanis a fiúk délig mamáznak, apánk meg dolgozik. Úgyhogy enyém volt a délelőtt! :)

A feladat, ha jól emlékszem két részből állt:
- Legyen rajta valami újrahasznosított.
- Legyen rajta évszám.

Volt egy régi mappám, amit semmire sem használtam. Még Tacita nővértől kaptam, mikor segítettem neki adományokat válogatni. (Többen mentünk, legalább lóghattunk az órákról! hihihi :) De nagyon élveztem! Kár, hogy sok füzetet, és mappát nem hozhattam el! )

És ilyen lett! Ugye, milyen csecse????

Sikerült napfénynél fényképeznem, de nem adja vissza tökéletesen a színeket! :( Az indám pl. nem ilyen sötét, és a csipkém se. De azért így is mutat!

És ki is próbáltam az sk pecsétjeim. Mivel Tea dye-os TH tintám van, ezért azzal próbáltam halványabb feliratot és kirakó darabot tintázni. Egész jó lett! Báááár, lehet, hogy kevesebb kellett volna az album feliratnál. :) De a kirakós annál jobb!

Az indákat és a mappa oldalait Distress Stain - brushed corduroy-al festettem. Ez nem sötét. Inkább olyan közepes árnyalatnak mondanám. Szóval egy kissé világosnak tartottam, ezért gondoltam becsillámozom a karácsonyi albumos csillámmal. Ettől eléggé zöldesen csillogó lett. Először meglepődtem, de irtóra tetszik! :)
A kommentkártyára szintén sk pecsételtem az évszámot, persze a tea színűvel. Hogy még inkább kiemeljem, körberajzoltam, majd ugyanezzel a csillámmal kifestettem, köré pedig gyöngytollpöttyöket illesztettem.

Ott a kirakó a két sarokban.

A gerincét két krémszínű masnival dobtam fel.

Azt hiszem, sikerült minden kritériumnak megfelelnem! :D

És ebben az évben igyekszem egységesre készítenem az albumom. Kíváncsi vagyok, mennyire jön össze? :))) Ja, és csak a kötelezőket fogom elkészíteni, mert sajna kevés benne a helyem. :D


Felhasználtam:
Distress Stain - brushed corduroy
Th- Tea dye
Scrap cake klt papír
dombormintás fehér karton
régi album
kreatúrás chipboard
csillám ragasztó
gyöngytoll - cream
szalag
csipke

Szép napot!

Sk pecsétek

Valami lendület ért el kb két-három nappal ezelőtt, ami azóta is tart! És ez nem másnak köszönhető, mint a TAVASZnak! Ez a kedvenc évszakom, nemcsoda, hisz ekkor az ember olyan feltöltődésen megy keresztül, ami hihetetlen energiával tölti fel! Engem legalábbis igen! :)

Ezért nekiálltam pecsétet gyártani a 2012-es albumomhoz. Szerintem, ma el is készítem az albumborítót, mert szabad vagyok délelőtt! Jipijééééé!

A kettest most ragasztottam vissza, mert Hunor tegnap leszedte. :)

Muszáj volt narancssárga kartonra tennem, mert ezen sokkal szebben kirajzolódik!

A másik pedig egy fa pecsétnyomó, amire már csak ragasztani kellett! 2 cm*5 cm a mérete, így eléggé bajban voltam, mit is kellene rá ragasztanom! Még tanácsot is kértem Anditól, mit lehetne, de mire válaszolt volna, addigra kitaláltam, hogy egy kapcsos zárójel kerül rá. :)

Egyébként is, olyat szerettem volna, amit szinte mindig használok, nem csak évente 1x-2x, aztán a következő szempont, hogy ne legyen annyira maceráns elkészíteni, mert az tuti idegrohammal végződne! :) Egész délelőtt a webákat bújtam, de semmi ötletem nem volt. Aztán végignéztem az elkészített albumjaim, és így jutottam el ehhez a formához. :)

Kicsit nehéz volt mozdulatlanul tartani, de nagyjából látható.

Alkotásra fel!

Szép napot!

Húsvéti ablak vagy ajtódísz beltérre

Ma eszméletlen jó időnk volt! 21 fok! Lehet, hogy erre volt már szükségem, hogy nekifogjak valami papírmunkának, nem tudom. De az tuti, hogy nagyon élveztem! (Szerintem a hidegtől egy kissé depis voltam, ezért nem is ültem neki.)

Szóval, miután a fiúk bejöttek az udvarról, nekiültünk festeni, lyukasztani, ragasztani. Persze közben ebéd is lett - palacsinta, és a tegnapi leves, mert duplát főztem. :)
A feladat oroszlánrészét Botond végezte, persze Hunor is besegített, de mivel ő még nem tud egyedül lyukasztani, így nekem kellett neki segítenem. Úgyhogy kihűlt egy párszor a mosogatóvizem. :))))

Egy fali koszorút készítettünk kartonból kimondottan Húsvétra. Kellett is ez már, hiszen most vettük elő a húsvéti dekorációt, és természetesen most tettük el a karácsonyit. Nem kapkodtuk el! :DDDD

Míg a fiúk ragasztottak, én palacsintát sütöttem. Aztán Hunor ráunt, és segített nekem. :) Szóval Botond fejezte be! Bár a végén már úgy kellett motiválni, hogy befejezze, mert megunta. :D
Miután készen lett, aranykartonból lyukasztott százszorszépeket tettem még rá, hogy még szebb legyen. A nyuszikat én színeztem egyszerű színes ceruzával, míg ők aludtak. - Most nem akartam elaludni velük, mert be kellett fejezni a mosogatást, és a koszorút. :)

A nyuszikat nyomtattam, mert régen töltöttem le a netről ezt az aranyos kis füzetecskét, sok más mellett, úgyhogy most csak szemezgettem belőlük.

Felhasználtam:
Rayher ragasztó
Színes ötletek: Tavaszi és Húsvéti asztaldíszek - nyuszik
lyukasztók - 25 és 38 mm-esek
kartonok: 3 féle zöld, piros, narancssárga, és arany
színes ceruzák

Etetés

Vasárnap íródott. :)

Mostanában úgymond gyűjtöm az élményeket, és jó nagyokat alszom a fiúkkal délben. Ezért semmi időm nincs semmire. A házimunkát is délelőtt kell elvégeznem, mert ha nem, akkor délután már időm nem lesz rá. :) De élményem van bőven! :D Csak időm legyen egyszer megscrappelni! :))))

Ma délután kimentünk tatához segíteni etetni, no meg megnézni a ma reggel született kis szamarat, Mucit! Így mondanom se kell, a fiúk alig akartak hazajönni. :) No meg, segítettek, ahol tudtak.

Az idő elég borús volt, így sokszor csepergett az eső, de ez sem tántorított el minket!

A fiúk úgy mozogtak a tanyában, mintha ott nőttek volna fel! Tata elmondása alapján, olyanok voltak, mint én kiskoromban. Még sírva is fakadt! :) Nagyon élvezték ezt a napot! Hunor, bár eléggé fél a kutyáktól, meg a szamaraktól, most olyan bátran közlekedett közöttük, mellettük, hogy majd frászt kaptam!
Azt is tudom a szamarakról, hogy a gyerekeket még véletlenül sem tapossák el, nem úgy mint a lovak; no meg a háború idején megérezték az aknákat is, és azokat is kikerülték, illetve azóta vashídon nem mennek át, pedig még a szemüket is bekötik! Ezerszer hallottam ezt apától, de most, hogy nem én bujkálok a lábaik alatt, hanem a gyerekeim, kissé idegbeteg lettem! De szerintem ez érthető! :)

Mutatok egy pár képet! :)

Szánkóval húztuk be a takarmányt.

"Végre megszülettél Kicsikém!"

A darvak északra szállnak, úgyhogy itt a tavasz! :)

Tatának bejelentették, hogy bizony kell nekik 1 bárány, meg 1 kiskutya is, mert nyáron ők akarják betanítani a kutyákat, hogyan kell hajtani a nyájat, és persze az ő bárányukat. Tata jót vigyorgott nekik, és beleegyezett. A fiúk el is szegődtek hozzá bojtárnak, kb egész nyárra, no meg hétvégente etetni. Nyárára pl be is tervezték, hogy egy nap kinn fogunk sütni, ők meg vadásznak legeltetés közben.
Szeretném, ha sok időt töltenének kinn, hiszen friss levegőn lennének, és sokkal ügyesebb, talpraesettebb gyerekek lennének! Bár elég szorgos-dolgos gyerekek így is! :)

Így kell bárányt fogni, látod apa?!

Palika megtanította Botondot, hogyan kell helyesen elkapni egy bárányt, illetve leültetni a lábai közé. Mikor ráérzett az ízére, folyamatosan a bárányok után szaladt. Szegény barik! :D Reszkessetek, mert sűrűn látogat majd titeket!
Tata és Botond megbeszélték, hogy bárányszállításkor együtt fogják a felvásárlónak átadni őket, de a kiválasztott saját barik nélkül! :)  Görögországba és Olaszországba szokott szállítani.

Szeretlek, Barikám! - Hunor      Mehetek már??? - Botond

A fiúk minden erejüket latba vetve segítettek tatának a bálát szétgörgetni.
Nagyon élvezték az etetés minden pillanatát! Amikor kiengedte a birkákat a karámból, akkor egy kissé berezeltek, de hősiesen állták a sarat! Apropó sár! Mint minden jó gyerek, ők is megmerültek egy párszor, persze csak a legnagyobban! :) Miért is ne?

Az a rengeteg bárány és birka fel sem tűnt nekünk, hiszen külön csoportba vannak osztva, és így is vannak etetve. A bárányok pl bárányiskolában vannak, de szabad a bejárásuk az összes csoportba. Így hiába vannak min 250-en, egyszerűen fel sem tűnt! Pedig olyan szépen ugrálnak, mint a kecskék, mikor ki vannak engedve! Van arról is kép, de elég rossz lett a minősége! Ezért azt mutatom meg, hogy tata miként tanította meg a gyerekeket ki-be járni a bárányiskolába, NÉGYKÉZLÁB!

Igen, ő egy kicsit már megunta, így inkább átmászott a saráglyán!

Ezután a fiúk meg akartak tanulni fejni, de még nincs fejési szezon! De azért tata megmutatta nekik, és ők is próbálkoztak vele. Botondnak rendkívül tetszett, hogy a szemébe spriccelt a tej! Na vajon ki irányította oda? Hát persze, hogy tata! :DDD Hunor is bepróbálkozott vele, és teljesen le volt nyűgözve. Botond után eléggé felbátorodott, hogy megfogjon egy bárányt, ezért ő is hajkurászta őket. Igaz nem a lábukat fogta meg, hanem a farkukat, és úgy húzatta magát egy kicsit!

Mondtuk tatának, hogy készítsen olyan villát, mint amilyen nekem és Szilvi húgomnak volt, mikor kicsik voltunk. Kb fele akkora, mint a nagy, hosszra. Nagyon jó volt vele dolgozni! A tesómmal kb 3-5 évesek lehettünk akkor, és minden időnket ott töltöttük télen a birkák között. Etetés után minden este bújócska parti volt. A szénarácstól kezdve, amibe nem csak bele, hanem alá is lehetett bújni - szalmával takart le minket apa-, a szamarak etetőjéig bárhova lehetett bújni. És akkor nem is meséltem még a korcsolyapályáról, ami szintén a barik mellett volt régen. Ezért is szeretném, ha a fiúk sokszor lennének kinn, mert ezek az emlékek IGAZI EMLÉKEK!

Ééééés, míg ott voltunk született egy kis bari. Hát nem édes???

Ártatlan, mint a ma született bárány! :)

Farsang

Már nagyon vártuk az idei farsangot! Az óvodai élet legnagyobb ünnepének számít.
Minden évben a szülők készítik a szendvicseket a rendezvény délelőttjén, s ekkorra kell vinni a felajánlott süteményeket is egészben. Nem szabad feldarabolni, ugyanis az egyik dadusunk szeli egyformára őket. Korábban cukrászati dolgozó volt. :)
Természetesen ebből is kiveszem a részem! Tavaly 2 tepsi sütit ajánlottam fel, mert a szülők csak húzták a szájukat a csoportban! Az idén pedig 1-et, mert addigra mindenkinek eljutott, hogy közösen kell felajánlani!

Itt épp eszem! :) Lebuktam, megettem a kenyérsarkát! :)

Mentségemre szóljon, nem ettem meg mind! A kenyér sarkaiból készítettünk magunknak egy kis szendvicset! Mindenkinek jutott, és még a farsangra is!


...
A gyerekek nagyszerű produkcióval álltak elő! Pingvinek voltak, akik tojásból keltek ki, majd pingvintáncot jártak. Az óvónőink voltak a szülő pingvinek. :) Nagyon aranyosak voltak! A ruhák dunna és paplanhuzatokból készültek egy nagymama és Ildikó óvónénink által. Mellesleg egy szülő ajánlotta fel a hagyatékából!!!

A legelső az én kisfiam. :)

 

Az én fiam volt az egyik legjobb táncos - ezt most nem elfogultságból mondom, de nagyon jól táncol! Nemhiába, anyja fia, no meg néptáncol is! Ha rajta múlna, minden nap lenne néptánc, annyira imád táncolni!

Sokat táncolunk itthon, van mikor apával együtt az egész család, de sokszor csak mi hárman! Általában főzés közben. :) Nagyon jó móka, és ráadásul fáradunk is alvásig. :) /Én is, lelkiismeret-furdalás nélkül!/

A húgom Szilvi, a kisfia Márk, és mi ketten Botonddal.

Csabi, a keresztfiam, Hunor, Botond, Márkika

 Az idén csak 5 tombolát vettük. Nagyon imádkoztam, hogy csak két ajándékot nyerjünk, és, ha lehet, akkor az egyik ez a gyümölcskosár legyen:

Az imáim meghallgattattak, ugyanis nyertünk egy kifestőt. Botond azt hitte, úgy működik, hogy odamegy és kiválaszt valamit. :) Sírva fakadt, amiért nem a gyümölcskosarat kapta. Megígértem neki, hogy a következő az lesz, amit megnyer. Imádkoztam, imádkoztam, hogy csak azt nyerjük meg! Legyen boldog! És imáim meghallgattattak! Nálam jobban nem örült, az tuti! Boldog voltam, mert nem hazudtam neki! :D

A kép egyébként megtévesztő, mert elég mély volt! Volt vagy 5 kg!

Díjat kaptam

....méghozzá Trillucy-tól. Nagyon köszönöm! Már annyira régen kaptam, és most teljesen meg vagyok hatódva. Nem csoda, ha várandós az ember lánya! :) Annyira jól esett, hogy gondoltál rám! Köszönöm!
Bár az elmúlt időben egy kicsit hanyagoltalak benneteket, de majd szép lassan meg is bombázlak ám! Annyi tervem van, csak győzzem megvalósítani! :)

Elterveztem, hogy szép csajos, virágos, lepkés borítót varázsolok, a fehér színben pompázó kismama könyvemnek. Épp a férjemnek ecseteltem, milyen lesz, miután nem sokkal kiderült, fiunk lesz. Na jó! Mondhatom, ezt se lesz rózsaszínes, lilás, bordós! Persze ő figyelmeztetett, hogy jobb lenne unisex-re! Úgyhogy újratervezés! :)

De addig is, míg tervezek, olvaslak ám benneteket, csak nem mindig jut idő kommentelni. Így az gyakran elmarad. :) Pedig mennyi csodás alkotás születik a kezeitek alatt?! Nem győzöm csodálni! Aztán azon kapom, magam, hogy megint leragadtam, és nem írtam. Szörnyű! :DDD

És, hogy ne csak szaporítsam a szót, mert azt tudom ám, mutatom, mit kaptam. :)

• Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat és megköszönöd, hogy Rád gondolt
• Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képét 
• Add tovább a díjat 5 bloggernek, hogy megismerjük őket (Tehetséges, kezdő blogolókat  válassz, akiknek kevesebb, mint 200 követője van)
• Az  5 kiválasztottat linkeld be a bejegyzésedbe és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről 

Nagy dilemma volt, hogy kiket is válasszak, mert szívem szerint mindannyiótoknak adnám! Ha nehezen is, de azért összehoztam egy kis listát! :)

Tipitá
Zs'art
Gólya Timi
Titty Timi
Ari 

Szeretem a munkáikat, mert olyanokat művelnek akár a papírral, akár az anyaggal, vagy akár a virtuális papírokkal, amiket imádok, csodálok és sorolhatnám! Ezért is javaslom nektek, kukkantsatok be hozzájuk, és nézzétek meg a munkáikat!

Hó, hó friss hó...

...angyalváró. Gyöngyen hulló gyöngyvirághó!

Kezdhetném így is, mert szeretem a havat. De ez már nagyon sok a jóból. Ha már Tipitá is megmutatta, akkor mutatom én is a mi kis csöppségünket. 41 cm után vagyunk, és várjuk a következő 35 cm-t a következő 2 nap alatt. Milyen jó?!

Ki kellett ásni az utat, hogy az autóval ki tudjunk állni, ha esetleg szükség lenne rá.

Ők örülnek neki!

Összehasonlításképpen.

Ez a háztetőnk, amiről a felét tudjuk csak lehúzni.

De legalább az idén lehet szánkózni! :)