Madáretető

Múlt héten anyu telefonált, hogy jó lenne, ha áttúrnám a téli tüzelőjüket, amit most vettek, ugyanis rengeteg építőkockának való hulladék fa van benne. Másnap útba is ejtettük a fiúkkal, és egy hatalmas kassal szedtünk ki belőle falapokat, hasábokat és kockákat. Elterveztem, hogy ebből készítünk majd madáretetőt. Vasárnap délután az egész család ezen dolgozott. A fiúk csiszolták a formák széleit, én meg megpróbáltam összeállítani. Apánk eközben méretre vágta az  elemeket. Mivel nem vagyok egy faipari technikus, és rettentően nem állt a kezemre a kalapács, így, az első szög beverése után, Apus kivette a kezemből a munkát, és pikk-pakk össze is rakta, a terveimnek megfelelően. Nemhiába férfi munka ez! :) Addig én is csiszoltam a fiúkkal, és adtam apánknak az utasításokat, mit, hova.

Úgy terveztem, hogy az eleség semmiképp se essen ki belőle, és ha lehet, ne is ázzon be. Szerintem egész jól sikerült! De beszéljenek helyettem a képek! :)

Dolgoznak ezerrel! :D

Eközben Csongor békésen szundikált.

Hunor sk madáretetőt készített, plusz egy tornyot.

Már majdnem kész.

És a műalkotás még "pucéran". :D

Este, a jó munka végeztével, frissen sült kakaós csigát kaptak, amit az utolsó morzsáig meg is ettek!

 Ma, mivel még mosogattam, Apus lepácolta a madáretetőt. Ilyen gyönyörűséges lett!

Még szárad a pác, de egyszerűen muszáj volt lefotóznom!!!

 

Mivel az autó közvetlen mögötte van, így csak éppen-éppen sikerült képet készítenem róla. Holnap délután felfogattatom apánkkal az egyik karóra, és hozok róla még képet.


Kiegészítés:
A végleges helyén, a tó melletti karón, ügyelve arra, hogy vizük is legyen.