2012. április 26., csütörtök

Week in the life - szerda

Minden reggel 6 és 7 között kelünk. Attól függ, hogy a fiúknak mikor van kedve kelni. Hajnalban természetesen népvándorlás van, ugyanis vagy egyszerre, vagy külön-külön szállingóznak át hozzánk, aminek az a vége, hogy az apjukkal együtt kiszorulunk az ágy szélére. Már sokszor kérdezték, hogy "Hova fog feküdni Csongor?".....hááát nem tudom. :)
Ilyen kis kómásan szoktak kelni. Minden reggel Minimax-szal kezdünk. Itt is kávézunk. Egészen megszoktuk már a reggeli meséket. :)



Délelőtt lepasszoltam őket anyuékhoz, mert be kellett mennem Makóra az orvoshoz. Az eső szakadt, úgyhogy bőrig áztam, hiába volt ernyőm. Apus Szegeden volt, mert be kellett mennie. És, hogy ez se menjen simán, kiderült, hogy elvitte magával a pénzt is, így déditől kellett kérnem, hogy be tudjak menni. Teljesen kiment a fejéből, hogy nekem is mennem kell. :) Jót vigyorogtunk rajta, mikor jöttünk haza, ugyanis visszafelé jövet felvett. Csongor remekül van, bár uh most nem készült.
Rátelefonáltam anyura, hogy megyünk értük, de addigra úgy elálmosodtak, hogy majdnem aludtak már. Természetesen Márk is ott volt náluk ovi után, ezért ők se jöttek haza egyből ébredés után. Így szabad volt a délutánom egy része.
Ilyen lett a mézem. Rájöttem, nem szabad blogolni közben, mert egy kissé karamellizáltam, ami se az ízén, se az állagán nem rontott, csak a színén. :) Kenyérre kenve is, és teában is nagyon finom! A receptet később hozom, ugyanis készítek még egy adagot, hogy szép aranyszínűt tudjak fényképezni. :)
Felvarrtam az új nadrágom szárát.
Ezen kívül egész délután Gólya Timivel pletyiztem a facén. :)
Na jó, után a elmosogattam, és letakarítottam a gázt is, ami nagy szó, mert csak akkor szoktam, ha már piszkos! :D 1-2 folttól még nem kapok frászt. :) A mosogatás utáni halmom mindig akkora, mint amit mutattam, így azt nem fényképeztem. Ja, és fel is mostam a követ. :)
Fél 6-kor telefonált a mama, hogy jó volna, ha már jönnék értük, mert irtó sárosak, és a lakást is összejárták már. Fel-le rohangálnak az udvar és az emelet között mind a hárman. (Anyuék emeletes magánházban élnek. Alul dédi, felül anyuék.) Ráadásul folyamatosan üldözik dédi tyúkjait. Szegény pipik már akkor menekülnek, ha meglátják őket! Hiába, élvezik, hogy azok repkednek! :D

Hazaérve az első feladat: végigszaladni az udvari tócsán!

Egyik kedvenc törzshelyük a birsalmafa hegyiben van.
Szegény, még nem sikerült nagyra és erősre fejlődnie, de jól bírja a gyűrődést. :))) De legalább terem is vagy 4 éve.

Botond természetesen már gumicsizmában ellenőrzi a kertet. :)
Kikirics ellenőrzés.

A másik törzshelyük a kis kunyhó mögötti szalmabálák tetején.
A kiskert mögött van, mint látjátok. Itt épp Hunor könyörög, hogy húzza fel.
És bizony, fel is húzza. :)
Észrevettek egy csigát az eperben.
Hogy kellene azt onnan kiszedni??? Véletlen beesett Botond mindkét csizmája a kertbe!

Még egy kicsit szaladgáltak a vizes-saras udvaron, aztán be is zavartam őket fürödni, mert borzalmas koszosak voltak. Fél hétre már meg voltak fürödve, ezért a vacsi is korábban volt, mindjárt fürcsi-pancsi után. Minitojásból sütöttem nekik tükörtojást. :) Japántojás. Anyuéktól szoktam hozni a tyúktojásokkal együtt. Vacsira 16 db minitojást sütöttem. Szép nagy szám, pedig milyen kicsik! :))))

Itt pedig már várjuk a Bini és Tinát. Ez a kedvenc meséjük!

Hunis itt épp pocaólat épített.

Én is megfürödtem már.
Lesi fotó apáról, épp a facét bújta. Az utolsó 3 kép, amit itt láttok, Botond készítette.

A csütörtöki napunk apus mentes, mert nappalos.

További szép napot!

5 megjegyzés:

  1. Ez ám a mozgalmas nap! Jól kiszaladgálták magukat a fiúk...én biztos estére már elájultam volna. Kis energiabombák! :) . Szuperul néz ki az a méz! Jövőr (itt már nincs nagyon pitypang...) szerintem én is megpróbálkozom vele. Ízvilágra milyen?

    VálaszTörlés
  2. Hehe, és tényleg cseverésztünk :)))) A mézem nekem is kész lett, bár csak fél adagnyit sikerült a kertben összebogarásznom, mert tegnapra az a sok, amiből mézezni készültem, a fele bóbitává változott!!! :) És az enyém is egy picit odakaramellesedett, pedig percenként kevergettem. Az hagyján, hogy a színe ilyen lett, de belekötött az üvegbe, mint a beton. Úgyhogy ma megpróbálom felolvasztani, és feljevítani. A férjem folyamatosan rosszul van a gondolattól, hogy én azt meg akarom enni és megmérgeződöm! Bevallom, nem vagyok valami nagy botanikus, de úgy tudom, hogy a pitypangnak csak a szárában lévő tejszerű folyadék mérgező. Te ezt bizti jobban tudod, Erika! Meghalok, ha megeszem? :))))

    VálaszTörlés
  3. Nem! Mi azt reggeliztük tegnap is, és ma is. Az íze nagyon hasonlít a méhecskés mézekre. És végre sikerült Hunort is rávenni, hogy egyen belőle. Eddig sztrájkolt. :)
    Mindjárt ki is zavarom őket, hogy újabb adagot gyűjtsenek.

    Ha belekötött, akkor melegítsd fel, és adj hozzá még vizet. Az enyém is hasonló lett volna, mint a tiéd, de még meleg állapotában adtam hozzá egy pohárka vizet. :)

    VálaszTörlés
  4. De jó képek! Én megeszem ezeket a fiúkat, tényleg nagyon elevenek! :) Örülök, hogy Csongor is jól van! Puszi! Jövök holnap is!

    VálaszTörlés
  5. Erika annyira édesek a fiaid, igazi elevenségek. Olyan jó, hogy kertes házban nőhetnek fel!

    VálaszTörlés