Homemade dough, avagy házi készítésű gyurma ismét

Először is mondom az örömhírt, hogy a házi gyurmám 6 hónapig simán kibírja, csak néhány apró szabályt kell vele kapcsolatban betartani:

1. Hűtőben tárolandó.

2. Légmentesen kell tartani - zacskóra csomó, miután kinyomkodtad belőle a levegőt :)

3. Ha nem használod, akkor is 1-2 hetente átgyúrni.

Az előző, amit már mutattam, most jutott el arra a szintre, hogy lehet szárítani. Bár, a szaga meglehetősen "hűtőillatú" volt, de még nyugodtan lehetett vele gyurmázni. Igazából azért is készítettünk másikat, mert Apusnak nem tetszett. Ezért ma csináltam egy adagot a fiúknak, ami most ehető is, hiszen  ételfestéket tartalmaz. A színei nagyon tetszenek: pasztell árnyalatok! Úgy néznek ki, mint a húsvéti tojások! :)

A színezés után én gyúrtam, de már a kezeim nem igazán bírták, hiszen jól kifáradtak, míg főztem, így a gyúrás utolsó fázisát Apus fejezte be. Neki köszönhetően lett szép egységes a színe! Nálam elég cirmos maradt volna! :)

Recept:
fél kg liszt
6 dl víz
4 ek só
3ek olaj
2 ek borkősav

Közepes lángon addig kell főzni, míg a só és a borkősav fel nem oldódik. Ezután öntsd bele a lisztet, és kavargasd addig, míg bírod! Na jó, addig, míg egy kicsit letapad az aljára, és együtt mozog az egész gyurma, amint kavarod. Ekkor jó! Ha festés után, vagy előtt még hozzáragad a kezedhez, akkor tedd vissza egy kis időre, és melegítsd tovább az edényben. De ne felejtsd el kavarni! :)

Most 7 részre osztottam. Háááát, a piros éppen nem lett olyan, mint amilyet szerettem volna, de így is tökéletes. A két narancssárga véletlen lett, ami nem gond, hiszen így is nagy sikert aratott a fiúknál, ugyanis ma 3 fiunk volt, mert a keresztfiam is itt volt, és mivel már kevés volt az előző gyurma mennyisége, így készítenem kellett egy újat. Ez volt a másik ok.

Apus alkot :)

A sodrófák innen vannak. Legközelebb veszek Csabinak is. :)

Apus a régi gyurmákból ezeket készítette a fiúknak:

Fókák

Sebaj Tóbiás

Igazi szobrászati műremekek, úgyhogy az én csigámat már le se fényképeztem. Hát igen, nekem csak az megy, meg a kígyó és a kosár. :D

Végre itthon

Már nagyon vártam ezt a napot! Bár örültem a kórházi napoknak is, mert tudtam, hogy most biztosan alaposan kivizsgálják Botondot.

Mi is történt velünk a makói kórházban?

Az első napokban próbáltunk beszokni a kórházi létbe. Nagyon féltem tőle, mert az én örökmozgó gyerekem nem igazán szereti a szobafogságot. De amennyire tartottam tőle, épp annyira könnyű volt. Megértette, hogy nem szabad csak úgy kimenni, bár a szaladgálással akadtak problémáim, pláne mikor kimentünk kávéért az automatához és ő uzsgyi: irány az emelet, halas akváriumot nézni. Szóval voltak mókás pillanatok! :)

Szépen megvizsgálták: fül-orr-gégész, adjunktus - hasi és arcüregröntgenen is voltunk. Az eredmény orrmandula gyulladás. Persze most a garatmandulái is igen csúnyák, de azok most még maradhatnak. Az orrmanduláit ki kell venni. Ha meggyógyul, irány a szegedi Gyermekkórház, és műtét egyeztetés.

De mivel is töltöttük a napjainkat?

Gyöngyöt fűztünk, egyensúlyozó játékkal játszottunk - ez az ápolók között is menő volt. Jöttek hozzánk játszani. Dominóztunk, rajzoltunk, színeztünk, tanultunk : Tappancs Ovi, Ovitanodák (matek, környezet, formák és méretek), Óvodások tankönyve. Igyekeztünk a rendelkezésünkre álló időt hasznosan eltölteni. :)
Bár, volt a szobánkban - csak a miénkben - egy tv is, ami 8 csatornát tudott. Persze Cartoon network volt csak rajta. Attól még a hideg is kiráz! Szegény Botond egy nap erre a csatornára ébredt, mert Márk, a húgom kisfia ezt nézte. Nem aludt. Szóval Botond feleszmélt, ránézett a tv-re és felháborodottan ezt kérdezte:
- Anya, mi ez a csúnya mese??????????
És arccal belebukott az ágyba. :)

Bocs, nem is írtam eddig, hogy a húgomékkal együtt feküdtünk be. Szerencsére közös szobánk volt. Mi voltunk a kórház látványossága! Amikor osztályátadás volt, és netán valaki még nem ismert volna minket, akkor így nyilatkoztak:
- Unokatestvérek. És képzeljétek anyukáék édestestvérek!!!!
Nem értem, miért olyan nagy szám ez? Talán azért, mert egyáltalán nem hasonlítunk a húgommal? Sokan nem akarják elhinni, pedig így van! hihihi Én apalánya vagyok, ő meg anyalánya, mármint kinézetre. :)
Tisztára olyan volt, mint az állatkertben! Csak itt mi voltunk a fő látványosság! :)

Egy ágyban aludtunk Botonddal, Szilvi pedig Márkkal. Az ő ágyuk nagyon jó volt, bár Márk simán leszorította. :) Mi ketten jól megvoltunk, hiszen hozzá vagyunk szokva, hogy a kétszemélyes franciaágyon 4-en alszunk már hajnal felé. :)
Az ágyunk olyan volt, mint egy rakétakilövő. Nem röhögni! Komolyan olyan volt. A fejrésze derékmagasságban, a lábrésze csípőmagasságban volt. Mármint az én 163 cm-hez mértem. :) Ha fejrészhez ültem, mert tv-ztem, akkor majdnem szintbe állt az ágy. Bár az első nap simán lecsúsztam. Arra ébredtem, hogy elgémberedtek a lábaim. A másik nap jöttem rá, hogy a tetejére kell feküdni! Bár ekkor meg Botond csúszott le reggelre. :) A végére már annyira belejöttünk, hogy igazán nem is zavart.

De azt még hozzá kell tennem, hogy olyan magas volt, hogy szegény Botond 3x esett le az oldalára, mikor szeretett volna lejönni róla. viszont, ha fel akart mászni, akkor csak az ágy végén lévő kiszögellésre tudott csak lépni, majd onnan kellett feljebb másznia. Pedig nem is olyan kicsi 4 éveshez mérten: 108 cm, 20 kg. (A húgom fia 106 cm, 16 kg és 5 éves.)

Sajnos az ágyakat nem lehetett lefektetni, mivel olyan régiek, hogy már a szerelő sem tud rajtuk segíteni. Azért írtam többesszámban, mert javarészt ilyen ágyak vannak, sajnos. De hátha egyszer lecserélik!
Bár írhatnám, hogy az ablakban csukott ablak mellett tudtam hűteni a gyümölcsöket, csokit, vagy azt, hogy a fűtést nem lehetett letekerni, mert akkor nem volt egyáltalán fűtésünk. De nem teszem. Vagy mégis? :)

Azért, hogy jó dolgot is írjak, kellemes meleg volt a szobában, ahol gyorsan megszáradtak a ruhák, ugyanis unalmamban kimostam a szennyest. :) Legalább apának nem kellett váltást hozni-vinni. :)

Az ápolóink és orvosaink nagyon kedvesek voltak! És akadt közöttük nem egy nagyon csinos hölgy is, akikre Botond olyan csábosan nézett, hogy nem bírták ki nevetés nélkül! Hát igen, apa tanította meg rá, hogyan is kell a szemöldökét fel-fel húzni, ha szép néniket lát! :))))) Pláne, ha a rezidens doktornő épp a pocakját vizsgálja! :)
Ezzel a trükkel szinte az ujja köré csavarta az egyik 18 éves lánykát, aki az osztályon feküdt! Megjegyzem, nagyon szép lány!

És nem is mesélem???!!! Az egyik ápolónő scrappel, és meg is ismert! Kicsit furcsa volt, mert ilyen még nem történt velem. Váltottunk egy pár szót, de egy kissé zavart, hogy igazából nem is tudok róla semmit. Sajnos ő nem tölti fel a galériába az alkotásait, de mivel regisztrálva van a scrapbook.hu-n, már gyorsan rá is akadtam a blogjára. tényleg gyönyörű művei vannak! Úgyhogy gyorsan be is követtem. :)

És, hogy ilyen ne forduljon még egyszer elő, megnézem a scrap térképet a scrapbook.hu-n, és rájuk keresek! :)

A kórházba jól felpakoltam kajával, mert tudtam, hogy csak ő kap enni. Ezért vasárnap egész nap sütöttem-főztem. Készítettem 2 adag pizzás táskát, 1 adag zsemlét, nagy kondér kakas levest, kakas sültet, rizibizit, hogy apának és Hunornak is legyen vagy két napra ebédje, uzsonnája. A zsemle receptet majd felteszem a másik blogba. Nem szerettem volna, ha éhen maradtak volna, ami igazán nem áll fenn, mert anyósom is főzött nekik, meg Apus is tud főzni. Tegnap, mielőtt hazahozott minket, palacsintát sütött. Persze ő se találta a helyét, míg nem voltunk itthon. Hunorka is egyszer volt csak benn, mert még akkor nem fogta fel miért is van ez az egész. Mikor kezdte érteni, már balhézott.Nagyon sajnáltam! Alig vártam, hogy ismét a kezemben foghassam a pici babámat!

2 év - You're a hoot!

Mindenből egyet játékra, ami a scrapbook.hu-indult a digi napok keretein belül. Nem csak digis alkotásokat várnak. :)

A kalapba be kellett dobnunk 1-1 technika, szín, és kiegészítőt, amit aztán összekevertek (csoportonként), és a végén kisorsoltak. A sorsolásban az alábbi feladatot kaptam:

kék - tépés - virág

Persze nem digiben, hanem hagymában oldottam meg.

És ekkor eszembe jutott Merika tanácsa: próbálj meg másik stílusban alkotni, ha egy kicsit alkotói válságban vagy! Azt hiszem, bevált! :))) Köszönöm a tippet! Tényleg jó megoldás!

Nagyon megörültem neki, mert a 2 éves kis nagyfiamnak készültem oldalt alkotni. 
Októberben töltötte a 2. életévét, amit eddig még nem sikerült oldalba foglalni. Igyekeztem a kritériumnak megfelelő oldalt alkotni, amit több technikával meg is spékeltem.
Pecsételtem, gyűrtem, téptem, tintáztam, mintalyukasztottam.

Felhasználtam:
Világos és sötétkék alapkartonok
Lidl-s mintás papír
kitchen spice papírok
levelek, virágok
óramutatók - azaz, hogy telik az idő :)
lepke
csillámos ragasztó
gyöngytoll - amibe ismét beleragadtam :)
fém fityegő
gémkapocs
miltonkapocs

És miért You're a hoot! ??? Azért, mert egy kis csacsogó, aki mondja-mondja-mondja egész nap. Olyan, mint egy kis bagoly: huhog éjjel-nappal. Na jó, éjszaka azért alszik.

Igyekeztem gyorsan befejezni, mert 8-a éjfélig kell feltölteni az oldalt a galériába, csak sajna holnap be kell feküdnünk Botonddal a kórházba egy kivizsgálásra. 1 éves kora óta köhög, persze nem folyamatosan. Jelenleg 1 hónapja megállás nélkül. Semmi nem hat neki, így az orvosok kivizsgálják.

Két éve elvittük a pulmonológiára is, ahol azon kívül, hogy vért vettek tőle, és megállapították, hogy a kutyától fertőzést kapott el, semmit nem tettek. Azt hitték, hogy én akarom, hogy beteg legyen, mert akkor épp egészséges volt. :( Milyen jó, hogy 2-3 hónapos a várólista! :(((

Remélem, most rájönnek, mitől köhög. Ha hazaérkeztünk, elmesélem, mi volt.

Addig is alkossatok nagyon-nagyon szépeket!

És ezt még nem is mutattam!!!

Nem is értem, hogy felejthettem el?! Már jó ideje meg akartam mutatni ezt nektek. Az alábbi bejegyzéseim egyikében olvashattatok arról, hogy egy délutánt kinn töltöttünk a tanyában, és szárat hordtunk be.

Másnap apukám egy kocsi szárral állított be hozzánk, ugyanis Palika kérte, mert le kell takarnunk a fügét. Nem, mintha legalább 1x is beért volna! :( ... 

Ebből a csomó szárból nemcsak, hogy betakartuk a tövet, hanem egy hatalmas kunyhót is készített a gyerekeknek az apjuk, míg őket altattam ebéd után. Nagyon jó tágas, és meleg. Olyan tágas, hogy mind a négyen elférünk benne, persze kissé feszengve, de ha csak én vagyok a fiúkkal, akkor kényelmesen.

Persze nincs ennyire szanaszét! Muszáj volt frissiben készítenem róla! Amúgy is teljesen lenyűgöző a magassága! Az idén több, mint 2 méteresre nőtt a kukorica!!!!!! Ekkorát még életemben nem láttam.

Ekkora a párom (176 cm) mellette! :) Remélem, nem látja meg, mert kitekeri a nyakam! :DDDD

Sorsoltam

Sok jelentkező nem akadt. Jó tudom, nem volt valami csábító a csomi, de nagy-nagy szeretettel készült. És mivel szőrös szívű sem vagyok, így aki hozzászólt a témához, az mind belekerült egy képzeletbeli kalapba.

Megkerestem Random bácsit, megismerkedtem vele, és jó "kapcsolatunk" jeleként ezt a listát dobta ki:

List Randomizer

There were 8 items in your list. Here they are in random order:

1. Nőicsizma
2. ^^Hanna^^
3. Veronika
4. Tipitá
5. Ari
6. Timi
7. Gybogi
8. tündéri lonka

A nyertes: 

Nőicsizma Edit 

Gratulálok a nyereményedhez! 

Kérlek az alábbi email címre küld el a neved, címed, köszönöm!

szikszaierika19@freemail.hu

 
Még rá kell jönnöm, hogy a pontos képet, hogy adja be. :)

Óvodás album

Éééééés végre elkészült a féléve tervezett vonatos mini album, hála Pippinek!

Sehol nem találtam gyerekes papírokat - készletben -, csak nála. Ezen felül nála meg is találtam a hozzá illő kiegészítőket: chipboardokat és szalagokat. A papír 2 méretben van nála: 15*15 ill. 30*30. Tanakodtam, melyiket kellene, aztán a nagy mellett döntöttem, mert az album 17 cm széles. Amikor megérkezett, frászt kaptam. Sehogy sem tudtam elképzelni belőle, mert olyan nagynak tűntek a rajta lévő alakok. Pihent még egy kicsit az ötlet. 1 hónappal később nekiugrottam.

Először a háttereket vágtam ki, és ragasztottam fel. Majd ismét pihent. :) Aztán szép lassan oldalanként állt össze az album. Míg készülgetett, addig inspirálódtam sokfelé: Trillucy Editnél, scrap kreatúránál, és a pinteresten. De a lényeg, hogy Edit ötleteiből merítettem a legtöbbet. Köszönöm neked! Nagyon sokat tanultam Tőled! csóközön :)

Bár még fotókat kell keresnem, és nyomtatnom hozzá, de meg kell mutatnom. Nem bírok magammal! :D

Kedves óvónénink, Erzsike jóvoltából van egy fotó már az albumban. A kép a beszoktatása utáni napokban készült, januárban. A mellette látható kisfiú a húgom kisfia, Márk.

4 évig jár oviba, ezért 4 ilyen album lesz. Ez az első.
Nyuszi csoportos, cukorka a jele.
Minden oldalt 3x fényképeztem:1-1 teljesen, kivéve, kommentkártyák.
Imádom, hogy szép csillámos!!!

A betűk saját tervezésűek és kivitelezésűek.

Felirat hozzáadása

Az album utolsó oldala, mely egyben egy belső zseb is.

Az említett fotó. :)

Ez a kedvencem!!!!

A kiskutyusokat és cicusokat úgy ragasztottam fel, hogy a kommentkártyákat mögé tudjam csúsztatni. Szóval, csak alul.:)

Felhasználtam:
Pepper and friends papírkészlet
Pepper and friends chipboard
Annalee papírkoll. maradék papírjaiból vannak a kerekek, mármint egy része :)
szalagkészlet
scrap kreatúrás chipboardok: kulcs, lakat
címke Timitől
matricák Timitől és Pippitől
hímzőfonal
fehér szalagok az irományfedelekből
pecsétek
tinták
minta-, szegély- és saroklyukasztók a Prinkertől

Szeptemberi oldal a naplóba

Ennyire még sosem voltam lemaradva a blogolással! Jajjjj! Ma már ez a negyedik bejegyzésem a 2 blogban. De már nincs kedvem feltenni a vonatos albumom. Arra várjatok még egy kicsit! :D

Szeptember

Az új iskola, bölcsi, óvoda kezdés időszakára való tekintettel, és közös megegyezés által visszamegyünk az iskolapadba, de csak néhány apróságért, hogy legyen az oldalunkon:

- kockás vagy csíkos füzet, kotta füzet, műszaki rajzlap, stb, amit használtunk annak idején, vagy most
- a gyöngy betűink, címnek, vagy szövegnek (bélyegző, papírból kivágott, saját kézírás, mindegy)

Én a kockás füzetet, és a tanítói írást választottam. Bár meg kell mondanom, már nem megy olyan könnyen, mint régen! És, mivel kockás, így csakis kék lehetett a háttér. Azt nem tudom megmondani, hogy miért. :D

Óvodai élet - Angel memories

Botondnak van egy fantasztikusan jó képe, ami a diófa tetején készült róla. Hol máshol? Kétlaki gyerek! :)
Mindig tettem az oldalhoz valamit. Ez is jó, az is jó, ez ide, az oda, szóval sok-sok minden került rá.

 A napocskás fém fityegőt meg csak véletlen találtam meg. :)

Az elmaradhatatlan fiús virágok. :D

 Az óvodai jele a cukorka, és mivel volt itthon ilyen matricám, fel is ragasztottam.

 A kép alatti feliratokról:
Az Angel címke Timitől van, mivel Angyalkának becézem, így eleve ez kellett ide. A Memories bélyegző szintén Timitől van. Így lett Angyali történetek belőle, mint alcím.

Téptem, gyűrtem, tintáztam, pecsételtem, ragasztottam, meg ami még belefér! :)

Felhasználtam:
Kék alapkarton
kockás füzetlap kitépve, feltépve, gyűrve :)
maradék mintás papír
kék gyűrt papír - virág
akril félgyöngyök: sárga és rózsaszín
textil levelek, virágok
csillámos ragasztó a virágok díszítésére
fém fityegő napocska egy karkötőről
3 D matricák
matricák
tinták: fekete, lila
Baba kezek milton kapocs: 1-1 virág közép és jobb alsó sarok
pecsétek: Bogitól és Timitől