2011. augusztus 25., csütörtök

Csészefetés és egy újabb nyuszi

Az elmúlt egy hét alatt, nem sokat láttam a fiaim. Hajnalban mentem mindennap - fél 6kor - anyósomhoz, mert indult dolgozni, és vigyáztam a gyerekekre, akik rendszeres ott alvók voltak. Kelés után hazasétáltunk - kb 100 méter, majd mentünk dédihez, ahol anyukám, vagy a húgom már várták. Ja ők együtt is laknak, mármint dédi, meg anyuék. Volt olyan nap, mikor csak dédi volt szabad, így ő vigyázott a 3 dédunokára. Mivel mind fiú, és eleven, szegénynek rengeteg dolga volt! Nagyon fellélegzett, mikor kész lettünk! :)))
Úgyhogy hoztam-vittem őket A pontból B pontba!
Persze délben hazajöttek anyuéktól, ettek, aludtak, majd mentek anyósomhoz, mindjárt felkelés után. Szörnyű volt mindannyiunknak!!!

Ez az egy hét alatt kipofoztuk a konyhát, az ebédlőt és az előszobát: festettünk, csempéztünk. De erről képet majd később, mert még nincs kész a konyhai polc, amit hétfőn lerendeltünk. Úgyhogy addig lehet kíváncsiskodni! :)

Miután készen lettünk, újra együtt volt kis családunk! Sajnos Botond, 2 egymást követő éjszaka, zokogva ébredt, mert haza akart menni. Így egy éjszaka mellette is aludtam, hogy nyugodt legyen. Azóta minden visszatért már a normális kerékvágásba, és ismét éjjelente szállingóznak közénk! :)

Az első nap csak együtt voltunk. Nem csináltunk semmit! Kaja maradt előző napról, így csak a gyerekekkel foglalkoztunk! Így született meg az ötlet a fejemben, hogy fessünk csészéket! Megtaláltam a régi kék 4 személyes csészekészletem a pakolás alatt, és úgy döntöttem, nekik adom. Úgy is imádnak csészéből inni! Mellesleg van még min 5-6 készletem, de azok 6 személyesek. Ezt meg nem is sajnálom, ha véletlenül eltörik! :)

Elővettük az üvegfestékeinket, és jól kifestettük! Persze nem spéci, kimondottan üvegre való, hanem hagyományos matrica festék. Még anyukámtól kaptam 2 éve, holott addigra már rég lemúlt rólam ez a szenvedély! Na mindegy! A fő, hogy volt, és élveztük a festést! Az udvari asztalterítő, amit a nap már szépen kimart, most szép mintás lett a festés alatt! :)
Bal alsó az én alkotásom, a bal felső a Hunoré, a másik kettő pedig a Botondé.

2 csészét feliratoztuk is, az alkotók alapján. :) Szóval balról jobbra: Botond, Hunor, Botond és az én alkotásom.

Az állványa. Szépen kipöttyöztem és egy-egy monogramot is kapott a két oldal.

Tanulság: bőven elég 2 csésze kifestése egy 3,5 éves gyereknek, a tányérok már nyögvenyelősen mentek! Hunor pedig csak az elsőt élvezte mindegyik fajtából, ezért készíttettem én is.

De nagyon jó móka volt!!!! Száradás után, másnap reggel:



Már nem akart fényképezkedni. Nem is értem???? Talán már kivakuztam a szemét?!


Addig míg készült a festés és csempézés, és nem tudtam mit csinálni, meg persze mikor Palika motorozott, elkezdtem Botond nyusziját. Igen, neki, mert az előzőt Hunor lefoglalta. :) Persze neki más igényei voltak! Olyan kell, mint a képen a másik nyuszi: lelógó fülű, virággal a fején! Még jó, hogy fiúnak született! Teljesen odavan a csajos dolgokért is, nemcsak a fiúsakért! :)

Persze a virághorgolás elmaradt, mert ma reggel, mikor nekiálltam volna, beállított a postás, aki hozta a candy-m! Nagyon szép! Lejjebb bővebben írok róla!
Szóval Botond kiszúrta az egyik rózsaszín lollipop virágot, így azt varrtam neki rá.





Kicsit durcás volt Botond, mert nem adtam neki a pecséteket, a tintákat, a művészkéseket és a matricákat! Pedig nagy lelkesen alkudozott: "De anya, neked már van művészkésed, nekünk meg nincs!" A pecsétekkel is ugyanez ment, pedig vettem Bogitól nekik. Ha rajta múlik, minden az övék, max a kis minialbum az enyém! Pedig olyan lelkesen osztotta kettejük között! :)))

Csak Boginak meséltem eddig. Képzeljétek el, olyan ügyesen pecsételnek a szilikon nyomdákkal, hogy magam is csak ámulok! Óvatosan, finoman, pont úgy,  mint én szoktam! Nagyon jó érzékük van hozzá! Már alig várom, hogy 1-2 éven belül kész legyen a kisszobánk, mert az lesz a mi Kreatív Kuckónk. Legalábbis ez lesz a felirata! :) Ott aztán minden csak az alkotásról fog szólni! Ott majd lehet mindent! Még el se kell pakolni, csak becsukom az ajtót, és később ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Nem kell a konyhát vagy a szobát összepakolni, kipucolni! :))) Bárcsak kész lenne már!

Szép álom!:))))

Bocs, ha most egy kicsit hosszú voltam! :)

Örülök, hogy végigolvastad!

Szép napot!

4 megjegyzés:

  1. ha ezt tudom készítek kék lollipop virágot is :))))

    VálaszTörlés
  2. Hű! Én nagyon szeretem az ilyen képes beszámolóidat, főleg, hogy én már lusta vagyok ilyeneket csinálni :D
    Máskor is írj ilyen nagyokat, és kíváncsi vagyok nagyon a végeredményre, mármint a konyha, előszoba, stb!

    VálaszTörlés
  3. :-) túl késő van kommentelni, így csak annyit írok: jó volt olvasni! :-)

    VálaszTörlés